Menü
Az USA hip hop tánc a 70-es évek New York-i Bronx kerületében született, és hamarosan világszerte elterjedt. Kezdetben a zene, a graffiti és a tánc együttesen alkotta a hip hop kultúrát. A hip hop dinamikus, szabad stílusú, gyakran magában foglalja az akrobatikus elemeket és az erős ritmusokat. A stílusra jellemzőek a földközeli mozdulatok, a popping, locking, valamint a freestyle improvizáció.
A hip hop tánc nemcsak a mozdulatok precizitására, hanem a ritmusra is nagy hangsúlyt fektet. Az akrobatikus elemek, mint például a forgások, ugrások és pörgés, mind hozzájárulnak a tánc látványosságához. A táncosok gyakran alkalmazzák a zenei ütemek változásait, ami dinamikus és izgalmas előadásokat eredményez.
A hip hop tánc hatása jelentős a popkultúrára, és sok népszerű zenei előadó, mint például MC Hammer, Missy Elliott és Usher, a hip hop tánc elemeit használta zeneszámaikban és előadásaikban. A hip hop tánc stílusa és technikája is befolyásolta más táncformák fejlődését, így hozzájárult a modern táncmozgásokhoz.
Az USA hip hop tánc egyedülálló és dinamikus stílus, amely a kreativitásra és az önkifejezésre épít. A tánc szorosan összefonódik a hip hop kultúrával, és lehetőséget ad a táncosok számára, hogy megmutassák tehetségüket és egyedi stílusukat. A hip hop tánc folyamatosan fejlődik, és ma már világszerte népszerű, inspirálva sok fiatal táncost és előadót.
A New Style a hip hopból fejlődött ki az 1990-es években Los Angelesben. A stílus szorosan kötődik a hip hop zenéhez, de modernizált, urbánus elemeket ötvöz. A New Style a hip hop szabadabb, kifejezőbb változata, amelyben nagyobb hangsúly helyeződik a test kontrolljára és a kreatív mozgásokra. Laza, ugyanakkor precíz mozdulatok jellemzik, amelyek a zene ritmusához igazodnak.
A New Style tánc szorosan kapcsolódik a hip hop zenei kultúrához, és gyakran a modern urban pop, R&B és funk zenékre táncolnak. A zene ritmusai és dinamikája erősen befolyásolják a mozdulatokat, amelyek a zene különböző elemeire reagálnak.
A New Style tánc népszerűsége egyre növekszik, és jelentős hatást gyakorolt a modern tánc világára. Sok táncos és előadó, köztük olyan hírességek, mint Justin Bieber vagy Chris Brown, alkalmazzák a New Style elemeit előadásaikban és videóklipjeikben, ezzel népszerűsítve a stílust világszerte.
A New Style tánc egy innovatív és kifejező irányzat, amely a hip hop kultúrából származik, és egyedi mozdulatokkal, valamint kreatív improvizációval bővíti a tánc kifejezésmódját. A stílus lehetőséget ad a táncosoknak, hogy megmutassák saját egyéniségüket és technikai tudásukat, miközben élvezik a zene ritmusát és dinamikáját.
A jazz funk táncstílus a jazz tánc kifinomultságát ötvözi a hip hop dinamikájával és robbanékonyságával, így egy olyan egyedi irányzatot hoz létre, amely egyszerre elegáns és energikus. A stílus az 1970-es években született meg az Egyesült Államokban, és a zenei videókban szerzett magának hírnevet, mivel látványos és jól koreografálható mozdulataival könnyen alkalmazkodott a popkultúra világához.
A jazz funk koreográfiák gyakran bonyolultak és összetettek, mert a zene minden ütemét és ritmusát kihasználják. A táncosok kiemelt figyelmet fordítanak a zenei aláfestésre, a mozdulataik szorosan követik a zenei struktúrát, sokszor a dalok hangsúlyaira és szüneteire építve. A jazz funkban a ritmusérzék különösen fontos, mivel a tánc gyors tempójú, és a koreográfiák tele vannak változatos mozgáselemekkel.
A jazz funk különösen népszerűvé vált a zenei videók világában, mivel a látványos és energikus mozdulatok jól illeszkednek a pop- és R&B zenei stílusokhoz. Olyan előadók, mint Janet Jackson, Britney Spears vagy Beyoncé, mind használták a jazz funk elemeit videoklipjeikben és koncertjeiken, így a stílus szinte elválaszthatatlan lett a modern popszínpadtól.
A jazz funk egy rendkívül dinamikus táncstílus, amely ötvözi a jazz kifinomultságát és technikai elemeit a hip hop robbanékonyságával és szabad stílusával. A táncosok eleganciát és energiát sugároznak, miközben gyors, precíz mozdulatokkal követik a zenei ritmust. A stílus mind a színpadon, mind a zenei videókban látványos és népszerű, amely lehetőséget ad a táncosoknak arra, hogy kreatívan és kifejezően mutassák meg tudásukat.
A street jazz táncstílus a jazz és a hip hop energikus fúziójából jött létre, ahol a két táncforma legjobb elemei ötvöződnek. Ez a stílus különösen népszerű a színpadi előadásokban és a videoklipekben, hiszen látványos és sokoldalú mozgásvilágot kínál. A street jazz a jazz technikai alapjait és kifinomultságát kombinálja a hip hop dinamikus, városi mozdulataival, így egyaránt igényel precizitást és kreativitást.
A street jazz egyik legizgalmasabb része az improvizáció, amely lehetőséget ad a táncosoknak, hogy egyéniségüket és kreativitásukat beépítsék a táncba. Bár a koreográfiák gyakran előre megtervezettek, a táncosok szabadon variálhatják mozdulataikat, alkalmazkodva a zene ritmusához és dinamikájához.
A street jazz táncstílus nagyban épít a hip hop zenei alapjaira, ugyanakkor alkalmazható pop, R&B és funk zenékre is. A zene dinamikája és ritmikája meghatározza a mozdulatok intenzitását, a koreográfiák gyakran a zene ritmusváltásaira és hangsúlyaira épülnek, ezáltal a tánc szorosan követi a zenei ütemeket.
A street jazz rendkívül népszerű a színpadi előadásokban, de zenei videókban és televíziós műsorokban is gyakran találkozhatunk vele. A látványos mozdulatok és a dinamikus előadásmód miatt ez a stílus tökéletes a színpadi produkciókhoz, ahol a táncosok teljes energiával tudják közvetíteni a zenét és az érzelmeket.
A street jazz egy olyan táncstílus, amely sikeresen ötvözi a jazz eleganciáját és technikai precizitását a hip hop lendületével és szabadságával. A stílus a városi táncok energiáját és kifejezőerejét hozza a színpadra, miközben lehetőséget ad az egyéni kreativitásra és improvizációra. Ideális választás azoknak a táncosoknak, akik dinamikus, mégis technikailag igényes mozgásformát keresnek.
A vogue táncstílus a 80-as évek New York-i LMBTQ+ közösségeiből nőtt ki, különösen a ballroom kultúra világában vált népszerűvé. Ez a táncstílus nemcsak egy mozgásforma, hanem egy önkifejezési eszköz is, amely lehetőséget adott a marginalizált csoportoknak arra, hogy önmagukat megmutassák és közösséget teremtsenek. A vogue táncot eredetileg a divatvilág pózai ihlették, ami egyértelműen tükröződik az elegáns, kifinomult mozdulatokban és a dramatikus testtartásokban, amelyek a kifutók világát idézik.
A vogue több alstílusra is osztható, amelyek mind különböző technikai elemeket hangsúlyoznak:
A vogue nemcsak tánc, hanem egy erőteljes önkifejezési forma, amely lehetőséget adott a marginalizált csoportoknak, különösen az LMBTQ+ közösségnek, hogy láthatóságot és elismerést nyerjenek. A ballroom események során a táncosok különböző kategóriákban versenyeztek, ahol megmutathatták eleganciájukat, stílusukat és kreativitásukat. A vogue így nemcsak technikai tudást, hanem erős személyes kifejezőerőt is igényel.
A vogue táncstílus az elegancia, a precizitás és a kreatív önkifejezés kombinációja. A divatvilág inspirálta mozdulatok és pózok mellett a dramatikus kézmozdulatok és a földközeli elemek teszik igazán egyedivé és lenyűgözővé. A vogue mára a popkultúra része lett, és továbbra is inspirálja a táncosokat világszerte, miközben megőrzi eredeti, közösségi jelentőségét.
A waacking táncstílus az 1970-es évek Los Angeles-i diszkó kultúrájából származik, különösen az afroamerikai és latin LMBTQ+ közösségek körében vált népszerűvé. Ez a táncstílus egy erőteljes önkifejezési forma, amely lehetőséget adott a táncosoknak, hogy szenvedélyüket, kreativitásukat és egyéni stílusukat mutassák meg. A waacking a jazz és funk zenéből táplálkozó diszkó ritmusaira épül, és a mozdulatok nagy része a kéz- és kartechnikákra összpontosít, miközben a táncosok dramatikus gesztusokkal és kifejező mimikával egészítik ki a táncot.
A waacking táncban nincs konkrét alstílusok rendszere, de a technikák és az egyéni stílusok változatosan fejlődtek az idők során:
A waacking táncstílus mindig is az önkifejezés és az identitás kifejezésének eszköze volt. Az afroamerikai és latin LMBTQ+ közösségek számára a waacking egy olyan formát nyújtott, amely lehetőséget adott számukra, hogy láthatóvá váljanak és erőt merítsenek az önkifejezésből. A waacking eseményeken a táncosok nemcsak a technikai tudásukat mutatták meg, hanem személyes történetüket is közvetítették a zene és a mozdulatok segítségével.
A waacking táncstílus dinamikus, expresszív és szenvedélyes. A gyors kar- és kézmozdulatok, a drámai pózok és a zenei interpretációk révén a tánc látványos és erőteljes. A waacking továbbra is népszerű marad a táncközösségekben világszerte, inspirálva a táncosokat, hogy merjenek egyediek és kifejezők lenni, miközben megőrzik a stílus eredeti, közösségi jelentőségét.
Az afro táncok mélyen gyökereznek az afrikai kultúrák hagyományaiban, és évezredekre visszamenőleg is fellelhetők. Ezek a táncok az afrikai közösségek életének szerves részét képezik, ahol nemcsak szórakoztatásra, hanem szertartásokra, ünnepekre és közösségi eseményekre is használják. Az afro táncok különböző afrikai törzsi hagyományokból erednek, és számos modern táncstílust is inspiráltak világszerte.
Az afro táncok számos változatban léteznek, attól függően, hogy melyik afrikai régióból származnak:
A kortárs-modern tánc az 1900-as évek elején alakult ki, és elsősorban Martha Graham és Merce Cunningham nevéhez fűződik. Ez a táncforma a klasszikus balett korlátainak ledöntését célozta meg, nagyobb szabadságot biztosítva a mozgásnak és a táncosok önkifejezésének. A modern tánc az érzelmi kifejezésre és az innovatív mozdulatokra helyezte a hangsúlyt, és mára számos különböző stílus ötvözetévé vált.
A kortárs-modern tánc különböző stílusok elemeit ötvözi, így folyamatosan fejlődik és változik:
A kortárs-modern tánc nagy hangsúlyt fektet az egyéni önkifejezésre. A táncosok lehetőséget kapnak arra, hogy saját mozdulataikkal és improvizációikkal személyes történeteket meséljenek el, miközben szabadon mozognak a különböző stílusok és technikák között. Ez a táncforma gyakran az érzelmi kifejezés eszközeként szolgál, lehetőséget teremtve a mélyebb emberi érzések és elvont gondolatok közvetítésére.
A kortárs-modern tánc a mozdulatok szabadságát, az érzelmi mélységet és a kreatív önkifejezést ötvözi. Az áramló mozdulatok, a gravitációval való játék és a szabad improvizáció révén a táncosok saját egyedi módon mesélhetnek el történeteket. Ez a táncstílus továbbra is népszerű, folyamatosan fejlődik és inspirálja a táncosokat és koreográfusokat világszerte.
A house tánc a 80-as évek elején alakult ki Chicagóban és New Yorkban, és szorosan kötődik a house zenei stílushoz. Ez a táncstílus a klubokban és diszkókban vált népszerűvé, és a korabeli underground zenei kultúra szerves része volt. A house táncot a dinamizmus, a gyors lábmunka és az egyedi groove jellemzi, amely lehetőséget ad a táncosoknak, hogy szabadon és kreatívan mozogjanak.
A house tánc különböző elemeket ötvöz, és számos alstílusra osztható:
A house tánc nemcsak mozgás, hanem egy szubkultúra része is, amely lehetőséget biztosít a táncosok számára az önkifejezésre és közösségépítésre. A klubokban és partikban zajló események lehetőséget adtak a táncosoknak, hogy kifejezzék egyedi stílusukat, miközben kapcsolatot építettek egymással és a zene közvetítette hangulattal. A house tánc tehát nemcsak a test, hanem a lélek kifejeződése is, és a táncos közösségek számára erős összetartozást jelentett.
A house tánc a gyors lábmunka, a groove és az improvizáció kombinációja, amely lehetőséget ad a táncosoknak a kreatív önkifejezésre. A zene ritmusával való játék és a mozdulatok szabadsága teszi igazán egyedivé ezt a stílust, amely továbbra is a klubok és táncos közösségek egyik legnépszerűbb táncformája világszerte.
A New Generation tánccsoport 2007-ben alakult Komlón, majd 2016-ban megalakult a New Generation Kulturális Egyesület.
2017-ben megnyitottuk kapunkat Bonyhádon, 2021-ben Pakson, 2023-ban Dombóváron, 2024-ben Tamásiban.
